HAT-19-02-0198 - „Művészetek bűvkörében” Kirándulás Erdélyben

Az első nap kora reggel indultunk Hódmezővásárhelyről. Hosszú utazást követően az első megállónk Nagyváradon volt. Megnéztük a főteret, a Fekete Sas Palotát, a zsinagógát, a Nemzeti Színházat, majd az Ady Endre múzeumot. Mindenki tátott szájjal nézte a csodálatos Fekete Sas Palot üvegablakait. A főtéren osztálytársunk nagyszülei megleptek minket egy kis pogácsával, gyümölccsel és üdítővel. A Holnaposok szoborcsoportnál pedig hosszú sorokban tobzódtunk lefotózkodni Ady Endrével és a híres magyar irodalmár társaival. Este megérkeztünk Marosvásárhelyre, és elfoglaltuk a szállásunkat, elfogyasztottuk a vacsorát, majd elindultunk felfedezni a várost. A csodás várnál tettünk egy kört a szép esti naplementében, már-már az esti szürkületben. Így meg is tudtuk csodálni milyen gyönyörűen van kivilágítva, és milyen meghitt az egész légkör.

Második napon, csütörtökön reggeli után a Kultúrpalotát tekintettük meg. Egy csodálatos és nagyon kedves hölgy tartott nekünk tárlatvezetést. Igazán izgalmas és csodaszép volt a falak mintázata, a bútorzat meg persze a páratlan üvegalkotások. Eszméletlen, hogy mindezt kézzel festették meg, és építették fel az emberek. Betekintést nyertünk az aznap este sorra kerülő szimfonikus koncert főpróbájára, amin fellelkesülve pár osztálytársunk jegyet is vett a koncertre, amit tanárunk

kíséretében meg is hallgattak. Ezután a városházába mentünk. Ott is gyönyörűséges, díszes falak és csillárok fogadtak bennünket. Felmentünk a toronyba is, ahol a tetőn elrejtett székely motívumokat is megfigyelhettük. Érdekes volt látni a két emblematikus épület Zsolnay cseréppel díszített tetőit. Miután bevártuk a csoport másik felét, elsétáltunk a Teleki Tékába. Ott is egy érdekfeszítő előadást hallhattunk Teleki Sámuel életéről és a könyvtár keletkezéséről. Ezután a Bolyai János Múzeumba mentünk át, majd a Bolyaiak szobrát koszorúztuk meg. A délután többi részében találkoztunk a marosvásárhelyi diákokkal, és velük jártuk körbe a várost egy játékos verseny formájában, melyet Molnár Tímea tanárnő állított össze.

A harmadik napon Szovátára mentünk. Ott körbesétáltuk a Medve tavat, és megcsodáltuk milyen gyönyörű a táj. Elámultunk a hatalmas villákat láttán séta közben. Az utunk innen Parajdra vezetett a sóbányába. A félelmetes busz út után, ami levezetett a bányába, hatalmas szemekkel jártuk körbe a bánya különböző tereit. Eszméletlen bazári élményben volt részünk a látogatás után, ahol mindenki beszerezte a maga kis parajdi só adagját, vagy szuveníreket vásárolt az otthoniaknak. Korondon taplász és fazekas bemutatót nézhettünk meg, és a műveletek egyes részeit ki is tudtuk próbálni.

Szombaton Nagyszebenbe vitt az utunk korán reggel. A Brukenthal múzeumban megnéztük a kiállítást, majd tettünk egy sétát a várban. Aztán átmentünk a Segesvári várba is, ahol megkóstoltuk az ínycsiklandó helyi finomságot a papanasi-t, felmásztunk a diákok lépcsőjén, és megtekintettük a helyi nevezetességeket. Ezen a napon velünk tartott egy marosvásárhelyi diák, akit az ottani iskoláról és nyelvjárásáról faggattunk.

Az utolsó nap elindultunk haza. Útközben megálltunk Kolozsváron, ahol tettünk egy nagy sétát a belvárosban. Megkoszorúztuk a Mátyás Király szobrot és annak szülőházát is. Többek között megnéztük a Szentmihály templomot és a Babes-Bolyai Tudományegyetem épületeit. Innentől már csak egy hat órás út vezetett a hódmezővásárhelyi Tesco parkolójához, ahol szomorú búcsút vettünk egymástól.

Itt ért véget eme csodálatos kirándulás, amiért nagyon hálásak vagyunk tanáraimnak, hogy lehetőségünk volt eljutni, még akkor is, ha a járványhelyzet miatt hosszú várakozás előzte meg azt.

10.A osztály tanulói és fogadott osztálytársaik a 10.B-ből

Mert összetartozunk…

Testvériskolánk diákjainak beszámolója a Határtalanul pályázat keretén belül tett magyarországi látogatásukról

2022. május 28-án gyülekezett a Marosvásárhelyi Református Kollégium XI. és X. teológiai osztály diákserege, hogy elinduljon Hódmezővásárhelyre. A két Vásárhely ismét találkozik, igaz csak diákok szintjén, intézményeken keresztül. Az utazás jó hangulatban telt el és észre sem vették az utazok, hogy milyen gyors ütemben haladunk az országhatár felé. Késő délután érkeztünk a szálláshelyünkre, amely Mártélyon volt, egy Hódmezővásárhely melletti kis településen, egy diáktáborban. 

Másnap, vasárnap, már kora reggel elindultunk meglátogatni az Ópusztaszeri Nemzeti Parkot. Itt két 3D kisfilm megnézésével kezdtük a látogatásunkat, amely a nemzeti park és a magyar nemzet történetét mutatták be röviden, majd megnéztük a Feszty-körképet, amely bemutatta a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe. Csodálattal követtük a bemutatót, amelyben végig tudtuk követni a honfoglalást. A körkép megnézése után végig sétáltunk a nemzeti parkon, megnéztük a park területén található emlékműveket, szobrokat, kiállításokat. Sétánk végén pedig betértünk az Oskolába, ahol egy nagyon izgalmas tanórán vettünk részt, időutazás formájában 1926-ban. Ópusztaszer után Szegedre utaztunk, ahol Huzián Péter tanár úr, a Hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium történelem szakos tanára vezetett végig minket a belvárosban. Rövid idő alatt megismertük Szeged történetét, híres épületeit, köztük a színházat, a múzeum épületét, Szeged városának dómját, az egyetemet, a Kárász utca nevezetes épületeit. A város meglátogatása után egy kis szabad idő keretén belül kipróbáltuk a város cukrászdáit, finom süteményeket és fagylaltokat kóstolva meg. Fáradtan tértünk vissza a szálláshelyünkre, de nagyon sok új élménnyel gazdagodtunk.

Hétfőn a Hódmezővásárhelyi Németh László Gimnáziumban kezdtük a napot. Az iskolában a X.A. osztály fogadott minket süteménnyel és üdítővel az osztályfőnöknőjével együtt. A rövid ismerkedés után csoportokra oszlottunk, és a helyi diákok segítségével meglátogattuk Hódmezővásárhelyt. A déli órákban egy közös ünnepségen vettünk részt az iskola aulájában, ahol a helyi diákok egy ünnepi műsorral vártak minket, cserébe mi zenével kedveskedtünk. Az ünnepség fénypontja a testvériskolai szerződés aláírása volt a két intézmény között, amelyet Árva László és Benedek Zsolt igazgató urak írtak alá. Árva László igazgató úr kihangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy országhatár választja el a két Vásárhelyt, azért egy nemzet vagyunk, összetartozunk. Benedek Zsolt igazgató úr arról beszélt, hogy ez a kapcsolat már 12 éves, és egy Rákóczi Szövetség által Budapesten szervezett diákvezető képzésen indult el, amely azóta már több közös programon keresztül volt fenntartva, és bízik abban, hogy ez a testvériskolai szerződés fog alapul szolgálni a két város, Marosvásárhely és Hódmezővásárhely, testvérvárosi kapcsolatának a megvalósításában. A nap második részében csoportunk ellátogatott Zoltai Attila festőművész dolgozó műhelyébe, ahol kis csoportokra bontva betekintést kaptunk egy festőművész életébe, a mindennapjaiba. Mivel nemcsak fest, hanem zenél is, a látogatás végén egy kis jazz koncerten is volt szerencsénk részt venni. 

Kedden Pécsre utaztunk, ahol jó kedvvel és érdeklődéssel vettünk részt a Zsolnai negyedben lévő Planetáriumban Nagyváradi László tanár úr előadásán, majd megtekintettük a Gyugyi gyűjteményt, sétát tettünk a negyed utcáin. Ezek után a belvárosba mentünk, ahol meglátogattuk a Székesegyházat és a környékét. Pécsről késő este értünk vissza Martélyra, a szálláshelyünkre. Mivel utolsó este volt, ezért még nem feküdtünk le, habár másnap reggel indulni kellett haza felé. Felidéztük a látottakat, az utazásunk fontosságát, a testvériskolai szerződés aláírását, az új barátságok kötödését, a kellemes emlékeket, amikkel maradtunk.

Június 1-én, gyereknapkor haza indultunk. Másfél óra alatt már az országhatáron voltunk. Csak az országhatáron, mert a nemzetnek nincsenek határai!