Jelenlegi hely
Hírarchívum 2024
2024.05.03. - Városi történelemverseny általános iskolásoknak
2024. május 3-án (pénteken) az Emlékpontban rendezték meg immáron 17. alkalommal a Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola szervezésében a városi történelemversenyt 5–8. osztályos tanulók számára. Az adott évfolyamok történelmi ismeretanyagát felölelő kérdéssor mellett a múzeum kiállításához fűződő feladatokkal is találkozhattak a résztvevők. Az ünnepélyes eredményhirdetésre szintén az Emlékpontban került sor május 9-én (csütörtökön).
A több mint harminc 6. osztályos induló közül Bartyik Marcell (6.C) VI. és Tatár Olivér (6.B) VII. helyezést ért el a megmérettetésen.
2024.05.10. - Madarak és fák napja
A 6.B és 7.C osztályos tanulóink a madarak és fák napjára készítették rajzaikat. (Vizuális kultúra tanáruk Lévai Anikó)
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2024.04.23.-27. - Kirándulás Erdély tájain - Határtalanul
A Határtalanul pályázat keretén belül a 7B osztálynak lehetősége volt 5 napot Erdélyben tölteni. Első állomásunk Nagyvárad volt, ahol megnéztük a szecessziós palotákat, majd meglátogattuk az Ady Endre emlékmúzeumot, és láthattuk, hogy egykor hol alkotott a költő. Ezután Kolozsváron tettük tiszteletünket a Mátyás király szobránál, és rövid séta keretében megnéztük a helyi nevezetességeket, majd felkerestük Mátyás király szülőházát. A második napunkat Marosvásárhelyen töltöttük. Meglátogattuk testvériskolánkat, a Marosvásárhelyi Református Kollégiumot, ahol az iskolával való ismerkedés után egy rendhagyó történelem órán vettünk részt, ahol Haller Béla tanár úr mesélt az erdélyi nemesek életéről. Miután tiszteletünket tettük a Bolyaiak szobránál, meglátogattuk a Teleki Tékát, ahol értékes és ritka kiadványokat tekinthettünk meg, majd megismerkedtünk a híres matematikus, Bolyai János munkásságával is. A napot városnézéssel zártuk, ahol játékos feladatlapok segítségével ismerkedtünk meg a város történelmével és neves látnivalóival. Harmadik nap Székelyföldre látogattunk. Szovátán megnéztük a Medve-tavat és a jellegzetes villákat, Parajdon felfedeztük a sóbányát, majd Korondon Máté Károly taplászmester bevezetett bennünket a taplógomba feldolgozásának rejtelmeibe. Farkaslakán felkerestük, és megkoszorúztuk Tamási Áron sírhelyét, majd elfoglaltuk szállásunkat Csehétfalván. Itt Lőrinczi Lajos lelkész úr fogadott bennünket, és mesélt nekünk Hódmezővásárhely és Csehétfalva kapcsolatának történetéről, illetve a székelyföldi kis településen végzett munkájukról. Negyedik napunkat Szejkefürdőn kezdtük, ahol a Mini Erdély Parkban makettek formájában megismerkedhettünk Erdély további nevezetességeivel, majd a székelykapu soron végighaladva tiszteletünket tettük a legnagyobb székely, Orbán Balázs sírjánál. A továbbiakban Erdély természeti szépségeit felkeresve végig sétáltunk a Békás-szoroson, majd gyönyörködtük a Gyilkos-tóban. Utolsó nap a hazafelé vezető úton meglátogattuk a segesvári várat, felmásztunk a diákok lépcsőjén, és sétáltunk a középkori vár színes kis utcáin. Utolsó megállónk Vajdahunyadon volt, ahol megcsodáltuk a „várak királyát”. Fölmentünk a tornyokba, megnéztük a lovagtermet, az egykori Országházat, és a bátrabbak a tömlöcbe vagy a kínzókamrába is betekinthettek. Szombaton este élményekkel tele értünk haza Hódmezővásárhelyre.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
2024.05.08. - Kis-Platán megyei matematika verseny
Tejes Tamás 4.b osztályos tanuló a Kis-Platán megyei matematika versenyen 3. helyezést ért el.
2024.05.04. - Gimnáziumi ballagás
2024.05.03. - Végzős osztályaink tablója
2024.05.02. - Bolondballagás
További fényképek itt megtekinthetők! (Fotók: Bunda Zsófia, Forrai Maja, Miskolczi Anna, Szabó Nóra)
2024.04.12. - Hevesy György Kárpát-medencei Kémiaverseny megyei forduló
2024. április 12-én szervezték meg a Hevesy György Kárpát-medencei Kémiaverseny megyei fordulóját Szegeden.
|
Diákjaink eredményei: Versegi Attila 8.b 2. helyezést |
 |
2024.04.17. - Nagy Platán városi matematikaverseny
2024. április 17-én rendezték a Varga Tamás Általános Iskolában a Nagy Platán matematikaversenyt 9 iskola részvételével, amelyen évfolyamonként az első 6 helyezettet díjazták. Iskolánkat 15 tanuló képviselte, a következő eredményekkel:
2024.04.25. - Miért érdemes kutatni az agy működését? - MTA Alumni Program
A hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium, Általános Iskola Természettudományos Önképzőkör (TÖK) újabb előadója között köszönhettük a Középiskolai MTA Alumni programmal való együttműködésnek köszönhetően Dr. Domonkos Andort, aki Budapestről érkezett hozzánk, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (1083 Budapest, Budapest, Szigony utca 43. Magyarország) munkatársaként.
Nagyon köszönjük az idegélettani terület Tudósának a Miért érdemes kutatni az agy működését? című magyarázatokkal ellátott, a legújabb technikai vívmányokat tartalmazó, a gyerekek tanulmányaihoz kiváló, érdekességekben bővelkedő színes előadását!
2024.04.25-én megtudhattuk, hogy az agy az egykori időkben, hogy jelent meg az emberek világképében: az emberi agy saggitális keresztmetszetén a corpus callosum = kérges test, az agy két féltekét összekötő rész formai hasonlóságot mutat az egyiptomi szimbólumok közül Hórusz szemével. Vajon az egyiptomi, ősi civilizáció mennyit tudott agyunk működéséről időszámításunk előtt 3000 évvel? A reneszánszban Michelangelo Ádám teremtése című freskója pedig, ha jobban megnézzük az agy körvonalát ábrázolja. Inka régészeti leletek bizonyítják, hogy akkoriban már kitűnő agysebészek léteztek. Az előadó mesélt nekünk arról, hogy az agyról alkotott kép változásához hozzájárult Phineas Gage esete, akinek egy robbantás során egy hosszú vasrúd fúródott a fejébe, az agyának bal frontális lebenyét nagy mértékben károsítva, ezért nagyon megváltozott a viselkedése. Majd 1953-ban Henry Molaison agyából orvosai hüvelykujj méretű részt metszettek ki, hogy epilepsziáját enyhíteni tudják. A műtét sikeres volt, ugyanakkor az egész idegtudományt megváltoztatta. Az eltávolított rész az ún. hippokampusz hiánya ugyanis emlékezetzavart okozott. Így Henry nem volt képes új információkat elraktározni a hosszú távú memóriájába. Sherrington volt, aki elsőnek használata a szinapszis szót, az idegsejtek akciós potenciál elvezetését pedig Torsten Wiesel tanulmányozta elsőként. Jelen tudományos álláspont szerint pedig az agy működését hierarchikus rendszer (mesterséges intelligencia alapja) szerinti elképzelés helyett egyre inkább teret kap a shallow brain hipotézis. Megismerhettünk az agy működésének tanulmányozását lehetővé tevő tudományos korszerű módszereket, mint a kísérletes módszer, funkcionális képalkotás, elektródabeültetés. Megtudhattuk, hogy a beleket körülvevő idegsejtek száma egy nagyságrenddel nagyobb, mint az agyunkban lévők száma. Betekintést nyerhettünk abba, hogy miért van jelentősége az optogenetika fejlődésének. A módszer olyan fényérzékeny fehérjéken alapul, melyek egyben ioncsatornák is. Amikor ezeket a fényérzékeny ioncsatornákat fény éri, akkor kinyílnak, és az idegsejtek vagy aktiválódnak (depolarizálódnak), vagy más fehérjék használata esetén inaktiválódnak (hiperpolarizálódnak). Vagyis tetszés szerint lehet ki-be kapcsolgatni agyterületeket és idegsejttípusokat, így vizsgálva a felelős területeket. Ennek köszönhetően pontosan meg lehet mondani, mi az egyes agyterületek és sejttípusok szerepe egy-egy életfolyamatban, illetve egyes betegségekben, melyik elem romlik el.
Ezúton is hálásan köszönjük az előadás megtartását lehetővé tevő közreműködést az MTA Alumni Program számára!
 |
 |
 |