Jelenlegi hely
Idegen nyelvi hét (képek)
Célja:
Intézményünkben az idegen nyelvek oktatása már hosszú ideje a kompetenciafejlesztésen alapul. A tanulók hallott, majd olvasott szövegértését már a nyelvtanulás kezdetétől fokozatosan fejlesztjük. Beszédkészségüket, kiejtésüket a szaktanári segítségen kívül audio- és audiovizuális tananyaggal javítjuk. Ebben időről időre anyanyelvi beszélők segítenek a nyelvtanároknak. Íráskészségük fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk.
Az ’Idegen nyelvi hét’ rendezvénysorozatának fő célja az angol, német és francia nyelvi tanítási órákon elsajátított tananyag új, életszerű környezetben és oldottabb hangulatban való alkalmazása. További céljaink: a tanulók ország- és népismereti tudásának bővítése, európai uniós ismereteik gyarapítása és a sok egyéb forrásból szerzett nyelvi kompetenciáik integrálása, valamint a nyelvtanulás iránti motiváció növelése.
Eszközrendszere
Az ’Idegen nyelvi hét’ rendezvényei maximálisan alkalmasak a tananyag központú módszerektől való elmozdulásra. Helyettük a mindennapi élet valós szituációiban próbálhatják ki angol, német illetve francia nyelvtudásukat és bővíthetik tapasztalataikat. A foglalkozásokon jobban tudunk alkalmazkodni a diákok ismereteihez, érdeklődéséhez és nyelvi szintjéhez. Ezáltal a tanulóközpontú módszerek alkalmazása kiemelt szerepet kap. Például nagyon számítunk a gyerekek kreativitására vagy a többi meglévő kompetencia területükre. A foglalkozásokon a kooperatív munka során egymástól is sokat tanulhatnak.
Kompetenciafejlesztés:
„Jó gyakorlatunk” – az idegen nyelvoktatás területén már korábban elterjedt kompetencia alapú oktatási módszereknek köszönhetően – teljes mértékben célzottan szolgálja az idegen nyelv mint fő kompetencia terület fejlesztését. A csoportmunka, a differenciált feladatok, a pármunka és a többi kooperatív tanulási módszer valamint a projektmunka kiválóan alkalmas az ’Idegen nyelvi hét’ foglalkozásainak kivitelezésére. A tanítási óráktól eltérő környezetben elért sikerélmény többszörösen hatékonnyá teheti a nyelvtanulást.
Esélyegyenlőség:
A felzárkóztatás és integrált fejlesztés elsőrendű célja az általunk rendezett ’Idegen nyelvi hétnek’. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek érdeklődésüknek és nyelvi szintjüknek megfelelő tanulási és gyakorlási lehetőséget kapnak, ahol egyéni képességeiket kibontakoztathatják. Jól képzett és elhivatott szaktanárok biztosítják minden résztvevőnek a minőségi oktatást és a sikeres együttnevelést mind az angol, mind a német és a francia nyelvi foglalkozások során.
Az adaptáció pedagógiai eredménye:
Az idegen nyelvi kompetencia területének általános fejlődése a legfontosabb várható eredmény. Konkrétan a beszédértés, beszédkészség, a hallott és olvasott szövegértés illetve az íráskészség javulása a leglátványosabb eredmény. Azonban ezeken túlmenően az általános nyelvi kultúra, viselkedés, kommunikációs készség, illetve az empátia fejlődése várható. Az együttműködési készség és szándék kialakítása és fejlesztése, ennek gyakorlatban történő tudatosítása szintén jelentős eredménye a programnak. Az ’Idegen nyelvi hét’ segíthet a diákok pályaorientációjában és a továbbtanulásban.
A jó gyakorlat kifejlesztésének fázisai:
Rendezvényünk a volt József Attila Általános Iskola angol nyelvoktatási hagyományaiból nőtte ki magát. Alapjául szolgáltak az évente megrendezett nyár eleji angoltáborok, ahol hasonlóan kötetlen keretek között, változatos módszerekkel és sok sikerrel valósítottuk meg az angol nyelvi kompetenciák fejlesztését. A jelenlegi program elődjének tekinthető a hagyományos angol karácsonyi délután illetve az angol nyelvoktatás 30 éves évfordulójára rendezett őszi és tavaszi idegen nyelvi hét rendezvénysorozata. A 2009. decemberében megtartott idegen nyelvi héten iskolánk felső tagozatos tanulóinak lehetősége nyílt a gimnáziumi nyelvoktatásba való betekintésre. Ez továbbtanulásukban is segítségükre lehet.
Alkalmazhatóság
A program témáit és nyelvi szintjeit körültekintően kell kialakítani, mivel heterogén csoportok jelentkezése várható. Igyekezni kell a gyerekek érdeklődéséhez illetve valamilyen aktuális eseményhez kapcsolni a rendezvény programjait. Amennyiben a tanév során valósul meg a program, a szervező iskola biztosítson megfelelő helyszínt. Az időpontot illetően a kora délutáni kezdés vált be. Ha viszont szünidőben tartják a programokat, akkor a délelőtti órák a legmegfelelőbbek. Együttműködő partnernek anyanyelvi beszélők, érdeklődő nyelvtanárok vonhatók be. A meghatározott életkori intervallumon belül bármilyen képzési formából érkező diák bekapcsolódhat a programba (általános iskola vagy gimnázium).
Miért újszerű?
Az ’Idegen nyelvi hét’ rendezvényein az az újszerű, hogy nem hagyományos tanórai keretek között, nem a szokott időben és olykor iskolán kívül vannak a foglalkozások. A diákok érdeklődése és nyelvi szintje összhangban van a tevékenységekkel. Mindez jelentősen hozzájárul a nyelvtanulás iránti motiváció növeléséhez.
Humán-erőforrás igény
„Jó gyakorlatunkat” átveheti ,illetve felhasználhatja minden idegen nyelv szakos tanító vagy tanár. A program sikeres megvalósításának érdekében célszerű egy munkaközösségnek vagy több kollégának összehangolni a feladatok megoldását.
Az adaptáció pedagógiai eredményének mérhetősége
A rendezvény eredményessége közvetlenül mérhető feladatlapokkal, szituációs játékokkal és a feladatok végrehajtása során létrehozott produktumokkal. Közvetetten ellenőrizhető a nyelvtanárok visszajelzései és a tanulók önértékelése/elégedettsége alapján.
Szövegértés, szövegalkotás, helyesírás alapozás a nyelvi tudatosság fejlesztésével
Céljai:
A szövegértés, helyesírás alapozása, fejlesztése, a nyelvi szintekre épülő tudatosan tervezett feladatokkal. Nem a leíró nyelvtan alapos ismerete, hanem a tudatos nyelvhasználat, a szituációnak megfelelő nyelvhasználati képesség az írott és hallott szövegértés alapja. A pedagógiai tapasztalat, a hazai kutatások alapján tudjuk, hogy a szövegértési és helyesírási nehézség legfőbb, leggyakoribb oka a szűk szókincs, a morfológiai, szintaktikai bizonytalanság, a hibásan működő asszociáció, esetleg feldolgozási lassúság, észlelési zavar, gyenge memória.
A jó gyakorlat célja olyan feladatok bemutatása, amelyek tananyagtól és korosztálytól függetlenül, játékos, érdekes, szokatlan feladatokkal, a tanuló aktív alkotó nyelvhasználatával alapozza a szövegértést, szövegalkotást, helyesírást.
A gyakorlatok hangsúlyosan a fonológiai tudatosságot, a szókincset, az asszociációs készséget, az auditív memóriát fejlesztik. Az óra tervezése az egyéni képességeken alapul, a feladatok a tipikus és atipikus fejlődésű, hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére is alkalmasak.
Eszközrendszere:
A gyakorlatok az óra egy részében vagy teljes órán megoldhatók. Nem az irodalom vagy a nyelvtan tananyagot dolgozzuk fel máshogyan, hanem a tanulókat aktív, kreatív nyelvhasználatra késztetjük úgy, hogy képességükhöz, tempójukhoz, problémájukhoz igazodva egyre nehezednek a gyakorlatok. Nem az óra menete, a munkaformák újszerűek, hanem a nyelvi szintekre bontott feladatsor
Kompetenciafejlesztés:
A jó gyakorlat elsősorban az alapképességeket, az anyanyelven folytatott kommunikáció kulcskompetencia fejlesztését szolgálja. A fejlett nyelvi kompetencia, a performancia feltétele annak, hogy a modern információs társadalomban a tanulók eligazodjanak, helytálljanak. A tanulóknak, korosztálynak megfelelően, fel kell ismerniük a különböző kommunikációs szituációkat, ezekre megfelelő nyelvi eszközökkel szóban és írásban egyaránt válaszolniuk, megfelelniük kell. A tanulók értsék, jól alkalmazzák a nem-nyelvi eszközöket, tudjanak asszociálni, képesek legyenek a fejlett kommunikációs absztrakciókra. Mert a szociológiai helyzetből eredő hátrány nem csak azokban a nyelvi eszközökben mutatkozik meg, amelyet használni tanultak a nyelvelsajátítás folyamán a gyerekek, hanem abban, hogyan tudják kreatívan, szituációnak megfelelően felhasználni a nyelvi eszközöket. Az alacsony nyelvi szocializáció, a részképesség zavarok egyes formái gátjai a beilleszkedésnek, az eredményes tanulásnak. Bár a kompetenciák nem állíthatók hierarchikus sorba, a gyenge nyelvi kompetencia valamennyi területre kihat, gyengébb tanulmányi eredménnyel jár együtt. Befolyásolja a tanuláshoz való viszonyt, az értékrendet, a kortárscsoporthoz tartozást, a pályaválasztást, a nyelvhasználatot, a viselkedéskultúrát, a felnőttkori szocializációt. Ezért fontos a lemaradások, elakadások feltárása, a nyelvi szintek fejlesztése.
Esélyegyenlőség:
A jó gyakorlat elsősorban a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, fejlesztését, felzárkóztatását segíti. A nyelvelsajátítás folyamatát vizsgáló nemzetközi és hazai kutatások azt bizonyították, hogy a nyelvi zavarok szempontjából legfontosabb tényező a család szocioökonómiai státusza, összetétele ( testvérek, születési sorrend), a korai gondozás minősége. Az alacsony szocioökonómiai státuszú családok gyermekeinél jelentős az elmaradás a beszédészlelés fejlődésében, a fonológiai tudatosságban, a szókincsben, mondatszerkezetekben, a kommunikációs stratégiákban.
Tehát ezen nyelvi szintek fejlesztése elengedhetetlen, hogy az iskolai, társadalmi elvárásoknak sikeresen megfeleljenek a tanulók, kialakuljon a reális önismereten alapuló jövőképük. A gyakorlatok sikerélményt, nyelvi biztonságot nyújtanak az egyébként tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak is. Az apró sikerek pedig a családok számára is bizonyítják a tanulás fontosságát, jelentőségét.
Az adaptáció pedagógiai eredménye:
A jó gyakorlat célja a szövegértés, szövegalkotás, helyesírás fejlesztése. Pedagógiai haszna a mérhető egyéni fejlődés ezen a három területen. Mivel ezekkel a területekkel a nyelvi kompetencia is fejlődik, az eredménye tágabb: a kommunikáció, a nyelvi kultúra, az énkép, az empátia, az együttműködés fejlődése is várható.
A jó gyakorlatok kifejlesztésének fázisai:
A PISA mérés és a kompetencia mérések eredményei módszertani megújulásra új munkaformák alkalmazására késztették a pedagógus társadalmat. A HEFOP 3.1.3. pályázat felkészítő továbbképzései elméleti és gyakorlati alapot adtak a szakmai megújuláshoz. A kompetencia alapú munkafüzetek gyakorlatai, a gyakorlat típusai, az újonnan alkalmazott munkaformák, a tanulók motiváltsága bizonyították a változtatás szükségességét. A sokféle továbbképzés azt is igazolta, hogy nem lehet hagyományos módon, ugyanazt tanítani mindenkinek. Fontos a személyre szabott, egyéni differenciált fejlesztés. Nemcsak szaktárgyi, hanem korszerű gyógypedagógiai módszertani, pszichológiai ismeretekre is szüksége van egy innovatív pedagógusnak. A cél érdekében lehet, kell kísérletezni, új megoldásokat keresni, új gyakorlatokat kipróbálni, az elméletet a gyakorlatban a helyi sajátosságoknak megfelelően alkalmazni. Szemléletbeli változásra is szükség van: meg kell tanulni elfogadni és befogadni minden gyereket – nem csak a kisebb közösségnek, hanem az iskola egészének.
Ebből a kísérletezésből, útkeresésből, a napi problémák megoldásából, a tanultak adaptálásával születtek a feladatok.
Kik alkalmazhatják?
A jó gyakorlat tananyagtól függetlenül használható olyan osztályokban, ahol hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek integráltan tanulnak.
Iskolánk általános iskola, 6 és 4 évfolyamos gimnázium, valamint az Arany János Kollégiumi program középiskolai partnere. A hátrányos helyzetű tanulók A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 95.§-a (1) bekezdésének i) pontja alapján középiskolai tanulmányokra felkészítő, előkészítő kilencedik évfolyamon tanulhatnak. A középiskolai tanulmányok kiegészítik a kollégiumi nevelést, oktatást. Az előkészítő évfolyam célja, hogy a kulcskompetenciák fejlesztésével a programba bekerülő hátrányos helyzetű tanulók felkészüljenek nappali tagozatos, érettségit adó szakközépiskolai vagy gimnáziumi képzésre. A kulturális hátrány, a szegénység és élményhiány nyelvi, műveltségbeli hátrányként jelentkezik a tanulóknál, feltételezhető a képességstruktúra egyenetlensége, bizonyos területek elmaradása. A programban résztvevők eltérő képességekkel, készségekkel, szocio - kulturális háttérrel, mentális érettséggel rendelkeznek, lehet közöttük sajátos nevelési igényű tanuló is.
A gyakorlatokat, feladatokat ezekkel a tanulókkal fejlesztettük ki, teszteltük. Természetesen az életkori sajátosságok figyelembe vételével minden osztályfokon alkalmazható feladatokat is kidolgoztunk.
Mitől újszerű?
Újszerűsége az eddig leírtakból is kitűnik: a szövegértést, szövegalkotást, helyesírást nem leíró nyelvtani gyakorlatokkal, hanem a nyelvi szintekre bontva, a nyelvhasználati képesség fejlesztésével alapozza meg, felhasználva a gyógypedagógia eszközeit, módszertanát
Eredményesség mérhetősége:
Az eredményesség közvetlenül mérhető az egyéni teljesítményt mérő diagnosztizáló bemeneti és kimeneti mérésekkel, feladatlapokkal. Így jól követhető az önmagához mért fejlődés, a területekre bontott elmaradás. Közvetetten mérhető a nyelvi kultúra, a kommunikáció, a társas érintkezésben megnyilvánuló változás. A tanulói elégedettség méréssel, a tanulási motivációs vizsgálattal szintén a közvetett hatás igazolható. Az Arany János Kollégiumi osztályban a lemorzsolódás országos átlag alatti.
Fontos, hogy az egyéni fejlődés az eredmény!
Referenciák:
A tantestületen belüli belső képzés óravázlata, prezentációja. A városi bemutatóóra jelenléti íve a kiemelkedően nagy érdeklődésről, az óra vázlata. A bementi és kimeneti mérések statisztikái. Az innováció folyamatos, nem lezárt, mindig az adott csoportok képességéhez igazított.
Humánerőforrás igény:
A gyakorlatot adaptálhatja minden tanító, magyartanár, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus. Előny a gyógypedagógiai, logopédiai végzettség. Optimális a kiscsoportos, csoportbontásos fejlesztés, az emelt óraszám. (ez a feltétel csak az előkészítő, Arany János Programban tanuló gyerekek számára adott)
Feltétel az innovatív pedagógus, a támogató, együttműködő tantestület, iskolavezetés.
