2024.10.24. - NLTÖK - Hogyan javíthatjuk sejtjeink közérzetét?

A hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium, Általános Iskola Természettudományos Önképzőkör (TÖK) újabb előadója között köszönhettük Dr. Tóth Melinda kutatót, aki a HUN-REN Szegedi Biológiai kutatóközpont, molekuláris stresszbiológia csoport munkatársaként érkezett hozzánk előadni a 10.A osztály számára 2024.10.24-én.

Hálásan köszönjük Molekuláris stresszbiológia -hogyan javíthatjuk sejtjeink közérzetét? című diákközpontú, a gyerekek tanulmányaihoz magyarázatokkal igazodó, színes előadását!

Melinda betekintést adott számunka, hogy milyen modellszervezetekkel dolgoznak, beszélt a mentális eustressz pozitív hatásáról, idézve Selye János gondolatait, hogy „A stressz az élet sója.” A sejtszintű stressz esetén a sejtjeink károsodhatnak, különféle hatások miatt: túl hideg/meleg hőmérséklet, túl sok/kevés oxigén, fertőzés stb. A sejtekben ilyenkor megváltozik a membránok felépítése, zsírsavtartalma, koleszterinszintje. Kimutatták egy véletlennek köszönhetően, hogy hőmérséklet hatására addig ismeretlen fehérjék intenzív szintézise indul meg a sejtekben, ezek az ún. chaperon fehérjék, dajkafehérjék.

Az Alzheimer kór az egyik leggyakoribb neurodegeneratív betegség (memóriazavar, depresszió), 65 év felettiek 10%-a érintett, a demenciás esetek 60-80%-áért felelős. Patológiai jellemzői: gyulladás, idegsejtpusztulás, amyloid plakkok (felhalmozódó, hibás fehérje) kialakulása. A betegségre hajlamosító tényezők: genetikai okok (APOE4 gén), nem megfelelő életmód (mozgáshiány, dohányzás, szociális izoláció), környezeti hatások (légszennyezés, idős kor), és egyéb betegségek (diabétesz). A betegség modellezése egerekben valósul meg, ugyanakkor az Alzheimer főemlősökben előfordul, viszont rágcsálókban nem. Ezért kémiai kezeléssel pl. toxikus fehérjék (pl: Aβ) agyba való befecskendezésével vagy a betegséget okozó mutáns gének beépítésével hozzák létre az ilyen modellállatokat (memóriazavar létrehozása, tesztelése).

Felmerült a kutatókban a kérdés, hogy: Lehet-e javítani a tüneteket hősokkfehérjék segítségével? Ennek tesztelésére az Alzheimer modell egértörzset keresztezték a HSP27 hősokkfehérjét túltermelő egértörzzsel. Ezek utódainál azt tapasztalták, hogy a tanulás, és memória tesztek tekintetében jobban teljesítenek, mint a hősokkfehérjékkel nem rendelkező törzsek utódai. Lehetséges, hogy a rendszeres szaunázás összefüggésben állhat a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kisebb valószínűségével. A testmozgás hatását is vizsgálták az egértörzseken, és bizonyítást nyert, a TESTMOZGÁS JÓTÉKONY HATÁSA az agyra, hiszen az egereket futópadra téve, az agyukban megnőtt a hősokkfehérjék mennyisége. Köszönjük szépen az előadást! Mindenkit buzdítva a mozgásra!