2024.10.08. - NLTÖK - MTA Alumni - Az idegrendszer az agyon innen és az agyon túl

A hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium, Általános Iskola Természettudományos Önképzőkör (TÖK) újabb előadója között köszönhettük a Középiskolai MTA Alumni programmal való együttműködésnek köszönhetően Dr. Sántha Péter egyetemi docenst, aki Szegedről érkezett hozzánk, az SZTE, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézetének munkatársaként (6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 38.).

Hálásan köszönjük Az idegrendszer az agyon innen és az agyon túl – a perifériás idegrendszer mélységei című diákközpontú, a gyerekek tanulmányaihoz magyarázatokkal igazodó, színes előadását! 

2024.10.08-án a 12-es biológia sávos csoport és a 10. A és 11. B osztályok biológia iránt érdeklődő diákjai betekintést kaphattak az idegrendszer rejtelmeibe, megtudhattuk, hogy amég az agy a teljes test néhány %-a, addig a perifériás idegrendszer mindenütt ott van a testben. Ugyanis, ha az idegrendszerről beszélünk, általában rögtön az agyra gondolunk. Pedig testünk szinte minden köbmillimétere tele van az idegszövet elemeivel. Persze nem mindenhol vannak olyan látványos és hatalmas idegsejtek, mint az agykéregben, vagy a kisagyban. A szerveinket átszövő ideghálózat gyakran szinte észrevétlenül teszi a dolgát, és szabályozza életműködéseinket. Ez a perifériás idegrendszer, amely legalább olyan érdekes, mint amilyen fontos a mindennapi életünkbe, nem beszélve a különböző kórállapotokról!

Megtudhattuk milyen részei vannak ennek a rendszernek: a gerincvelőből eredő gerincvelői idegek, illetve az agytörzsből eredő agyidegek, valamint az ezekhez kapcsolódó vegetatív és érző idegdúcok, ganglionok. A célterületek felé a kezdetben szemmel jól látható nagy, névvel jelölt idegek egyre kisebb ágakra oszlanak, a végágaik pedig már mikroszkópos méretűek, azonban kimutathatók pl. a bőrben, szaruhártyán (érző idegek és végződéseik), vagy az erek körül a zsigerekben (vegetatív beidegzés). A környéki idegekben futó idegrostok alaktanilag és funkcionálisan különbözőek. Csoportosításik történhet a vezetési sebességük alapján: velőhüvellyel rendelkező legvastagabb axonok vezetési sebessége 360 km/h, annyi mint egy modern versenyautóé (pl. egy Ferrari), addig a velőhüvellyel nem rendelkező vékony rostoké azonban ennek csak a tizede, kb. 3,6 km/h. Ugyanakkor az idegekben ez utóbbiak vannak többségben, bennük akár kétszer annyi velőhüvely nélküli axon futhat, mint velőhüvelyes.

Köszönjük a kutatási eredmények következő példáit:

Sigmund Freud korai éveiben tanulmányozta, hogy milyen helyi érzéstelenítőt lehetne alkalmazni a gyógyászatban. Akkoriban még nem ismerték a kokain káros, addiktív hatásait. Szemész barátjával vizsgálták meg, lehet-e érzéstelenítőként alkalmazni a szert a szembetegségeknél. Ekkor felismerték, hogy a kokain elzsibbasztja a szöveteket. Szemműtéteknél való alkalmazhatóságát először állatokon vizsgálták, majd bebizonyították, hogy helyi érzéstelenítésre is alkalmas. A kokain helyét az érzéstelenítők körében idővel természetesen átvették a szintetikus helyi érzéstelenítők. Az előadás során azt is megtudhattuk, hogy David Julius a csípős paprika hatóanyaga, a kapszaicin segítségével 1997-ben fedezte fel a TRPV1 receptort, amely a bőr hőérzékelésért felelős idegvégződéseiben található. Ő és Ardem Patapoutian 2021-ben Nobel díjat kapott, érdekes, mert magyar vonatkozása is van a felfedezésnek. Ugyanis Jancsó Miklós farmakológus professzor 1940-50-es években alapvető megfigyeléseket tett Szegeden hő- és fájdalomérzés közvetítésében szerepet játszó érző idegvégződések működésével kapcsolatban. Eredményei között szerepel, hogy a kapszaicin ismételt adagolása kísérleti állatokban és emberben is felfüggeszti az intenzív hő- és kémiai ingerekkel kiváltott fájdalomérzést. Jancsó Gábor folytatta édesapja munkásságát, és számos cikke jelent meg a Nature folyóiratban, érdekes, hogy a 2021-es Nobel díj kapcsán is megemlítik, hogy a szegedi kutatócsoport megfigyelései mutattak rá először, hogy a fájdalomérző neuronok funkciója specifikus fehérjéhez köthető.

Sántha Péter a következő cikkeket ajánlaja azok figyelmébe, akik esetleg lemaradtak az előadásról, de érdeklődnek a téma iránt:

A capsaicin kutatásokról és ezek szegedi, valamint magyar vonatkozásairól

A Magyar tudomány című folyóirat

Ezúton is hálásan köszönjük az előadás megtartását lehetővé tevő közreműködést az MTA Alumni Program számára!