2024.04.25. - Miért érdemes kutatni az agy működését? - MTA Alumni Program

A hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium, Általános Iskola Természettudományos Önképzőkör (TÖK) újabb előadója között köszönhettük a Középiskolai MTA Alumni programmal való együttműködésnek köszönhetően Dr. Domonkos Andort, aki Budapestről érkezett hozzánk, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (1083 Budapest, Budapest, Szigony utca 43. Magyarország) munkatársaként.

Nagyon köszönjük az idegélettani terület Tudósának a Miért érdemes kutatni az agy működését? című magyarázatokkal ellátott, a legújabb technikai vívmányokat tartalmazó, a gyerekek tanulmányaihoz kiváló, érdekességekben bővelkedő színes előadását!

2024.04.25-én megtudhattuk, hogy az agy az egykori időkben, hogy jelent meg az emberek világképében: az emberi agy saggitális keresztmetszetén a corpus callosum = kérges test, az agy két féltekét összekötő rész formai hasonlóságot mutat az egyiptomi szimbólumok közül Hórusz szemével. Vajon az egyiptomi, ősi civilizáció mennyit tudott agyunk működéséről időszámításunk előtt 3000 évvel? A reneszánszban Michelangelo Ádám teremtése című freskója pedig, ha jobban megnézzük az agy körvonalát ábrázolja. Inka régészeti leletek bizonyítják, hogy akkoriban már kitűnő agysebészek léteztek. Az előadó mesélt nekünk arról, hogy az agyról alkotott kép változásához hozzájárult Phineas Gage esete, akinek egy robbantás során egy hosszú vasrúd fúródott a fejébe, az agyának bal frontális lebenyét nagy mértékben károsítva, ezért nagyon megváltozott a viselkedése. Majd 1953-ban Henry Molaison agyából orvosai hüvelykujj méretű részt metszettek ki, hogy epilepsziáját enyhíteni tudják. A műtét sikeres volt, ugyanakkor az egész idegtudományt megváltoztatta. Az eltávolított rész az ún. hippokampusz hiánya ugyanis emlékezetzavart okozott. Így Henry nem volt képes új információkat elraktározni a hosszú távú memóriájába. Sherrington volt, aki elsőnek használata a szinapszis szót, az idegsejtek akciós potenciál elvezetését pedig Torsten Wiesel tanulmányozta elsőként. Jelen tudományos álláspont szerint pedig az agy működését hierarchikus rendszer (mesterséges intelligencia alapja) szerinti elképzelés helyett egyre inkább teret kap a shallow brain hipotézis. Megismerhettünk az agy működésének tanulmányozását lehetővé tevő tudományos korszerű módszereket, mint a kísérletes módszer, funkcionális képalkotás, elektródabeültetés. Megtudhattuk, hogy a beleket körülvevő idegsejtek száma egy nagyságrenddel nagyobb, mint az agyunkban lévők száma. Betekintést nyerhettünk abba, hogy miért van jelentősége az optogenetika fejlődésének. A módszer olyan fényérzékeny fehérjéken alapul, melyek egyben ioncsatornák is. Amikor ezeket a fényérzékeny ioncsatornákat fény éri, akkor kinyílnak, és az idegsejtek vagy aktiválódnak (depolarizálódnak), vagy más fehérjék használata esetén inaktiválódnak (hiperpolarizálódnak). Vagyis tetszés szerint lehet ki-be kapcsolgatni agyterületeket és idegsejttípusokat, így vizsgálva a felelős területeket. Ennek köszönhetően pontosan meg lehet mondani, mi az egyes agyterületek és sejttípusok szerepe egy-egy életfolyamatban, illetve egyes betegségekben, melyik elem romlik el.

Ezúton is hálásan köszönjük az előadás megtartását lehetővé tevő közreműködést az MTA Alumni Program számára!