2022.05.11-13. - Határtalanul kirándulás - 10.A

„Művészetek bűvkörében” Kirándulás Erdélyben

Az első nap kora reggel indultunk Hódmezővásárhelyről. Hosszú utazást követően az első megállónk Nagyváradon volt. Megnéztük a főteret, a Fekete Sas Palotát, a zsinagógát, a Nemzeti Színházat, majd az Ady Endre múzeumot. Mindenki tátott szájjal nézte a csodálatos Fekete Sas Palot üvegablakait. A főtéren osztálytársunk nagyszülei megleptek minket egy kis pogácsával, gyümölccsel és üdítővel. A Holnaposok szoborcsoportnál pedig hosszú sorokban tobzódtunk lefotózkodni Ady Endrével és a híres magyar irodalmár társaival. Este megérkeztünk Marosvásárhelyre, és elfoglaltuk a szállásunkat, elfogyasztottuk a vacsorát, majd elindultunk felfedezni a várost. A csodás várnál tettünk egy kört a szép esti naplementében, már-már az esti szürkületben. Így meg is tudtuk csodálni milyen gyönyörűen van kivilágítva, és milyen meghitt az egész légkör.

Második napon, csütörtökön reggeli után a Kultúrpalotát tekintettük meg. Egy csodálatos és nagyon kedves hölgy tartott nekünk tárlatvezetést. Igazán izgalmas és csodaszép volt a falak mintázata, a bútorzat meg persze a páratlan üvegalkotások. Eszméletlen, hogy mindezt kézzel festették meg, és építették fel az emberek. Betekintést nyertünk az aznap este sorra kerülő szimfonikus koncert főpróbájára, amin fellelkesülve pár osztálytársunk jegyet is vett a koncertre, amit tanárunk

kíséretében meg is hallgattak. Ezután a városházába mentünk. Ott is gyönyörűséges, díszes falak és csillárok fogadtak bennünket. Felmentünk a toronyba is, ahol a tetőn elrejtett székely motívumokat is megfigyelhettük. Érdekes volt látni a két emblematikus épület Zsolnay cseréppel díszített tetőit. Miután bevártuk a csoport másik felét, elsétáltunk a Teleki Tékába. Ott is egy érdekfeszítő előadást hallhattunk Teleki Sámuel életéről és a könyvtár keletkezéséről. Ezután a Bolyai János Múzeumba mentünk át, majd a Bolyaiak szobrát koszorúztuk meg. A délután többi részében találkoztunk a marosvásárhelyi diákokkal, és velük jártuk körbe a várost egy játékos verseny formájában, melyet Molnár Tímea tanárnő állított össze.

A harmadik napon Szovátára mentünk. Ott körbesétáltuk a Medve tavat, és megcsodáltuk milyen gyönyörű a táj. Elámultunk a hatalmas villákat láttán séta közben. Az utunk innen Parajdra vezetett a sóbányába. A félelmetes busz út után, ami levezetett a bányába, hatalmas szemekkel jártuk körbe a bánya különböző tereit. Eszméletlen bazári élményben volt részünk a látogatás után, ahol mindenki beszerezte a maga kis parajdi só adagját, vagy szuveníreket vásárolt az otthoniaknak. Korondon taplász és fazekas bemutatót nézhettünk meg, és a műveletek egyes részeit ki is tudtuk próbálni.

Szombaton Nagyszebenbe vitt az utunk korán reggel. A Brukenthal múzeumban megnéztük a kiállítást, majd tettünk egy sétát a várban. Aztán átmentünk a Segesvári várba is, ahol megkóstoltuk az ínycsiklandó helyi finomságot a papanasi-t, felmásztunk a diákok lépcsőjén, és megtekintettük a helyi nevezetességeket. Ezen a napon velünk tartott egy marosvásárhelyi diák, akit az ottani iskoláról és nyelvjárásáról faggattunk.

Az utolsó nap elindultunk haza. Útközben megálltunk Kolozsváron, ahol tettünk egy nagy sétát a belvárosban. Megkoszorúztuk a Mátyás Király szobrot és annak szülőházát is. Többek között megnéztük a Szentmihály templomot és a Babes-Bolyai Tudományegyetem épületeit. Innentől már csak egy hat órás út vezetett a hódmezővásárhelyi Tesco parkolójához, ahol szomorú búcsút vettünk egymástól.

Itt ért véget eme csodálatos kirándulás, amiért nagyon hálásak vagyunk tanáraimnak, hogy lehetőségünk volt eljutni, még akkor is, ha a járványhelyzet miatt hosszú várakozás előzte meg azt.

10.A osztály tanulói és fogadott osztálytársaik a 10.B-ből