HAT_KP_1_2023_1_000997

Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2023_1-000997 (Kirándulás Erdély tájain)

Utazó diákok létszáma: 30 fő, Kísérő tanárok száma: 3 fő

Megvalósítás időpontja: 2024.04.23. - 2024.04.27.

Elnyert támogatás összege: 3 999 755HUF

Az utazás során érintett települések: Hódmezővásárhely, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szováta, Parajd, Korond, Farkaslaka, Csehétfalva, Udvarhely, Segesvár, Vajdahunyad

2024.03.20. - Magyarság Háza

Budapesten részt vettünk a kolozsvári Marosán Csaba színművész által tartott rendhagyó irodalomórán, ahol olyan érdekességeket tudhattunk meg mint, hogy melyik költőnknek volt a legbővebb szókincse, és melyek voltak a leggyakrabban használt szavai. Szó esett az erdélyi irodalmi személyekről, a magyar nyelv egyediségéről, de a humoros versek sem hiányoztak. A diákok nagyon élvezték az interaktív előadást, és bátran tettek bizonyságot a már meglévő tudásukról, de az érdeklődésben sem voltak restek. Az előadóművész érdeklődésére ismertettük a tervezett útvonalunkat, így ő külön kiemelte azokat a személyeket és helyszíneket, amelyeket tanulmányútunk során érintettük, így amikor a helyszínen voltunk meg is emlékeztünk ezekről. Ilyenek voltak például Arany János szülőhelye, Nagyszalonta, Ady Endre munkásságának egyik helyszíne, Nagyvárad, valamint mézesheteinek a helyszíne, Ciucea, az angol királyi család egyik felmenőjének, Rédey Claudiának a lakhelye Erdőszentgyörgyön, vagy a híres építészmérnök, polihisztor épületei Marosvásárhelyen.

2024.04.18. - Előkészítő óra

Az előkészítő órán a diákok rövid előadás formájában megismerkedtek az Erdélyben élő magyarság történelmével és demográfiai adataival, különös tekintettel a Trianoni-döntés következményeivel és azok máig tartó hatásaival. Kitértünk a Bécsi döntés során visszaadott területekre, illetve a második világháború utáni magyar autonóm tartomány létrejöttére és átalakítására is, valamint a kommunizmus során megkísérelt elrománosítási törekvésekre és azok hatásaira. Ezt nagyon szépen tudtuk szemléltetni a testvériskolánk, a Marosvásárhelyi Református Kollégium történetén keresztül is. Ezt követően ismertettük a részletes programot és néhány adatot az érintett településekről és látnivalóikról. Majd megbeszéltük a toleráns és kooperatív viselkedés alapszabályait, a buszos utazás során és a szálláson betartandó szabályokat, valamint kijelöltük a program során adódó feladatokért felelős személyeket. Végezetül a Határtalanul! Barangoló digitális tartalomtár segítségével játékos formában is megismerkedtünk a kirándulás során érintett településekkel.

2024.04.23.-27. - Beszámolás az utazásról

A Határtalanul pályázat keretén belül a 7B osztálynak lehetősége volt 5 napot Erdélyben tölteni. Első állomásunk Nagyvárad volt, ahol megnéztük a szecessziós palotákat, majd meglátogattuk az Ady Endre emlékmúzeumot, és láthattuk, hogy egykor hol alkotott a költő. Ezután Kolozsváron tettük tiszteletünket a Mátyás király szobránál, és rövid séta keretében megnéztük a helyi nevezetességeket, majd felkerestük Mátyás király szülőházát.

A második napunkat Marosvásárhelyen töltöttük. Meglátogattuk testvériskolánkat, a Marosvásárhelyi Református Kollégiumot, ahol megismertük az intézmény és az épület történetét, megnéztük az osztálytermeket, a könyvtárat, a tanári szobát, az iskola kiállított alapkövét, megismertük az iskola szokásait, szabályait, amelyek igencsak meglepőek voltak a diákjaink számára. Ezt követően egy rendhagyó történelem órán vettünk részt, ahol Haller Béla tanár úr, aki az egyik erdélyi nemes család leszármazottja, és a Castellum Alapítvány elnöke, mesélt az erdélyi nemesek életéről, és bemutatott néhány híres erdélyi várat és kastélyt. Az előadás után lehetőségünk nyílt az iskola dísztermét is megnézni, ahol éppen készültek a későbbi rendezvényre, de azért az igazgató úr beszélt arról, hogy a patinás termet nem csak az iskola használja a rendezvényeire, hanem számos verseny vagy egyéb városi oktatási rendezvény helyszínéül is szolgál. Sajnos hosszabb közös programot nem tudtunk tartani az iskola diákjaival, nem tudtunk órát látogatni, mert épp „iskola másként” hét volt, amikor nincs tanítás. Ráadásul az iskola éppen egy országos tantárgyversenyt szervezett, aminek aznap volt a megnyitója, így délelőtt is már szorgoskodtak a diákok a rendezvény előkészítésén, délután pedig mindenkinek ott volt feladata. Sajnálattal vettük tudomásul, de megbeszéltük, hogy a találkozás lehetőségeket keresni fogjuk, és a két iskola közötti kapcsolatot erősíteni szeretnénk. Ezt követően tiszteletünket tettük a Bolyaiak szobránál, meglátogattuk a Teleki Tékát, ahol értékes és ritka kiadványokat tekinthettünk meg, majd megismerkedtünk a híres matematikus, Bolyai János munkásságával is. Majd meglátogattuk a város egyik ikonikus épületét, a Kultúrpalotát, ahol megcsodáltuk a díszes előteret és lépcsőházakat, majd megnéztük az eredeti állapotába visszaállított tükörtermet a balladákat megelevenítő festett ablakokkal, végül a koncertteremben belehallgathattunk a zenekar próbájába. Sajnos az épület többi része még felújítás alatt volt, így azokat nem tekinthettük meg. A napot városnézéssel zártuk, ahol játékos feladatlapok segítségével ismerkedtünk meg a város történelmével és neves látnivalóival. A diákok csapatokra osztva kellett egy térkép és egy feladatlap segítségével megkeressék a város nevezetességeit, beazonosítsák azokat, és a róluk megadott fontos információkat is a helyszínekhez kellett rendelni. Így megtudhatták, hogy Bethlen Gábor adományozta a városnak a királyi város címet, vagy hogy hol szállt meg Petőfi mielőtt a Segesvári csatába indult volna, vagy hogy másik időpontban ugyan, de melyik ház vendége volt Bem apó, és hogy melyik fejedelmet koronázták a várban. A versengést követően jöhetett a jól megérdemelt pihenés a vár falai között.

Harmadik nap Székelyföldre látogattunk. Szovátán megnéztük a Medve-tavat, amit sajnos nem tudtunk körbesétálni, mert zuhogott az eső, de az esernyők alól kikandikálva, megcsodáltuk a település jellegzetes villáit. Parajdon felfedeztük a sóbányát, ahol megnéztük a helyi kis kiállítást a bánya történetéről, a kápolnát, szuveníreket vásároltunk, és a kijárat előtt megtekinthettük a régi, harang alakú József-bánya bejáratát. Korondon Máté Károly taplászmester bevezetett bennünket a taplógomba feldolgozásának rejtelmeibe, és aki figyelt a bemutatón, az kis ajándékkal mehetett haza. Farkaslakán felkerestük, és megkoszorúztuk Tamási Áron sírhelyét, majd elfoglaltuk szállásunkat Csehétfalván. Itt Lőrinczi Lajos lelkész úr fogadott bennünket, és mesélt nekünk Hódmezővásárhely és Csehétfalva kapcsolatának történetéről, illetve a székelyföldi kis településen végzett munkájukról. Különösen megható volt a templomban levő magyar zászló története, amit a faluból Magyarországra vándoroltak készíttettek és ajándékozták szülőfalujuknak, amikor az ugyan csak rövid időre, de visszakerült Magyarországhoz.

Negyedik napunkat Szejkefürdőn kezdtük, ahol a Mini Erdély Parkban makettek formájában megismerkedhettünk Erdély további nevezetességeivel, és kisvasúttal járhattuk körbe a mini Erdélyt. Ezt követően tiszteletünket tettük a legnagyobb székely, Orbán Balázs sírjánál, és a székelykapu soron végighaladva megcsodáltuk a faragott motívumokat, megkerestük a legrégebbi kaput, illetve megpróbáltuk megfejteni a kapu egykori tulajdonosának nevét. A továbbiakban Erdély természeti szépségeit felkeresve végig sétáltunk a Békás-szoroson, majd gyönyörködtük a Gyilkos-tóban. A szállásra tartva azzal kellett szembesülnünk, hogy egy rali verseny miatt lezárták mindkét utat, amin haza mehettünk volna, így meg kellett várnunk, míg folytathattuk utunkat. Sajnos így nagyon későn értünk haza, és a tehenészet látogatása elmaradt. A bátrabbaknak viszont felajánlották, hogy másnap hajnalban még indulás előtt elmehetnek, és kipróbálhatják a tehénfejést. A helyszínre érkezve szomorúan konstatáltuk, hogy az előző évben még nagy állománnyal rendelkező gazdának, már alig maradt szarvasmarhája, ugyanis le kellett vágatnia az állatokat, de mesélt nekünk az állattartásról, a tej feldolgozásáról, és megígérte, hogy mire legközelebb megyünk, már ismét több állata lesz, ugyanis tervben van az állomány frissítése és bővítése. Bár a gyerekek többségénél a fáradtság győzött, azért akadt néhány lelkes diák, aki élt a fejés kipróbálásának lehetőségével, és a reggelihez büszkén szolgáltattak is egy kis frissen fejt tejet.

Utolsó nap a hazafelé vezető úton meglátogattuk a segesvári várat, megnéztük a híres óratornyot, felmásztunk a diákok lépcsőjén, sétáltunk a középkori vár színes kis utcáin, megkoszorúztuk Petőfi szobrát, és a helyi finomságot, a papanas-t is megkóstoltuk. Utolsó megállónk Vajdahunyadon volt, ahol megcsodáltuk a „várak királyát”. Fölmentünk a tornyokba, megnéztük a lovagtermet, az egykori Országházat, és a bátrabbak a tömlöcbe vagy a kínzókamrába is betekinthettek. Szombaton este élményekkel tele értünk haza Hódmezővásárhelyre.

2024.05.02. - Értékelő óra bemutatása

Az értékelő órán közös élménybeszámolót tartottunk, a diákok elmondták a legkedvesebb emléküket a kirándulásról, melyik látnivaló vagy melyik programpont volt a kedvencük, és mi volt az, ami nem kötötte le őket annyira. Nagyon tetszett nekik a testvériskolánk, meglepődtek a helyi házirenden, de a legtöbbüket a Békás szoros nyűgözte le. A fényképek és videófelvételek megtekintése után egy Kahoot quiz segítségével felmértük, hogy mi mindent tanultak az utazás alkalmával, a nyertesek pedig erdélyi finomságokat kaptak díjként. Végül, a Határtalanul Barangoló feladatokkal zártuk az órát, ami most már nagyobb élmény volt, mert többet tudtak Erdély látnivalóiról, és a feladatokban szereplő helyszínekről.

2024.06.04. - Témanap

A témanapunkat a nemzeti összetartozás napján tartottuk meg, ahol iskolánk tanulói ünnepi műsorral készültek. Az irodalmi összeállítás után az iskola kórusa elénekelte Szarka Tamás Kézfogás című dalát, amelyet táncos diákjaink egy kis koreográfiával tettek gazdagabbá. A műsort egy táncházzal zártuk, ahol a Csürhe banda és iskolánk táncos diákjainak közreműködésével erdélyi néptáncokkal ismerkedtünk meg. Ezenkívül a pályázat keretén belül Erdélyben járt osztályok kiállítást szerveztek az utazásaik során készített képekből, így ismertetve az iskola többi diákjaival az elcsatolt terület értékeit. A képek mellé kitűztük a korondi Máté Károly taplászmestertől kapott székely és magyar zászlókat is jelképezve az összetartozásunkat. A szünetekben a kivetítőn a Határtalanul tanulmányútról készített videós beszámolókat nézhették meg a diákok illetve az összetartozás jegyében írt dalokat hallgathatták. A tanulmányúton részt vett diákok élménybeszámolói alapján egyre több diák reménykedik abban, hogy nekik is lesz lehetőségük ellátogatni Erdély tájaira, az idősebb diákok, akik már jártak ezeken a helyeken, pedig nosztalgiázva vettek részt a témanap programján.